http://fototapeta.art.pl/2002/abb.php
http://fototekst.pl/fotodziennik-anny-beaty-bohdziewicz/
Anna Beata Bohdziewicz CV
Anna Beata Bohdziewicz: A Fotónapló – mint független lény
Anna Beata Bohdziewicz: Photodiary – an Independent Being
Anna Beata Bohdziewicz: Futurum, Turning into the Present and the Past
videóelőzetes
megnyitó/opening (video)

Anna Beata Bohdziewicz: Fotónapló / Photodiary
megnyitotta / opening by Marek Grygiel, Anna Bohdziewicz, Halas István
2014. szeptember 18-án
a kiállítás megtekinthető október 9-ig a Liget Galériában

styczeń 2014 - Wieżowców przybywa. Ale Pałac Kultury dominuje! / 2014 január - Egyre több felhőkarcoló. De még a Kultúrpalota dominál!

Anna Beata Bohdziewicz: A múlt és a jelen jövővé alakul*

 

Az első „Fotónapló” kiállítást, ahol minden fotót bemutattam (közel hatszázat, 1985-ben Nyugat-Berlinben) nagyon könnyű volt megcsinálni. Időrendben elrendezve, egyik fotó a másik után, esetleg egy sorban. (Csak cenzori beavatkozással torzítva a sorozatot.) Mindemellett hamar kiderült, hogy túl sok fotó volt, és válogatnom kellett. Ez továbbra is elég könnyű maradt. Egyszerűen levágtam az idő egymást követő szakaszait. De hamarosan ez is elégtelennek bizonyult. Az emberek kértek, mutassak nekik képeket hosszabb időszakokból, mert a változások Lengyelországban gyorsan kezdődtek, a néhány évvel korábbi képek hirtelen történelemmé váltak, s mikor néhányat kiválasztok, másokat elvetek, ez egyfajta értelmezéssé és ítéletté válik. A választás mindig „önkényes” volt, mert sok tényezőtől függött, úgy az aktuális eseményektől, a hangulatomtól, az időjárástól, mint az én esztétikai megközelítésemtől. Mondhatjuk, hogy minden alkalommal különböző munkákat mutattam be, de minden esetben ragaszkodtam a képek időbeli sorrendjéhez. És az idő hirtelen bukfenceket vetett. Az aktuális események olykor a déja vu – ezt már láttuk valamikor, valahol - érzését keltették bennem. Ez már megtörtént korábban is? Nem, ez lehetetlen! A jövő egyre inkább baljóslatúnak és kiszámíthatatlannak tűnik. Már csak az üzletekben érhet bennünket meglepetés. És a múlt? Tényleg eltűnt? Vagy jelenként folytatódik bennünk? És a jelen? Jelen nem létezik, hisz minden annyira gyorsan történik.

                         __________________________________________________________            

*/ Hanna Kirchner, Nałkowska albo życie pisane, WAB 2011, p. 793.       

(fordította Farkas Viola

a kiállítás megvalósítását támogatta: